Ami eldönti a felvételit, a továbbtanulást, a jövőt
„Az általános iskola megtanít olvasni, írni, számolni – megadja azt a tudást, ami ahhoz kell, hogy megtanulhassunk tanulni. A középiskola megtanít tanulni, az egyetemen pedig már tanulunk.” – Ezt egy nagyon okos ismerősömtól hallottam.
Eltér ugyan a tanulás tudományos definíciójától, ugyanakkor jól ábrázolja azt a folyamatot, ahogyan egyre több és egyre bonyolultabb agyi információfeldolgozásra van szükség. A továbbtanuláshoz az agy ezen képességének legalább átlagos, de inkább átlag feletti szinten kellene lennie.
A felkészülés folyamata és a tanulási hatékonyság
A felvételire sokféleképpen fel lehet készülni. Az biztos, hogy sokat kell tanulni. Arra is fontos figyelni, hogy ez a felkészülés valójában hogyan zajlik.
- Mennyit kell tanulni, mennyi időt vesz igénybe egy-egy téma vagy tétel feldolgozása?
- Ez mennyire fárasztó?
- Mennyi marad meg és mennyi ideig?
- Hogyan tudja a diák a különböző képességeit a hatékony tanulás szolgálatába állítani?
- Vizuális támogatással könnyebb készülnie? Hanganyaggal? Vagy mozogva?
- Hogyan tud közben pihenni?
- Marad másra is idő? (Mozgásra, kikapcsolódásra, családra?)
- Hogyan bírja mentálisan? (Normális marad vagy „idegállapotba” kerül?) Stresszel vagy inspirálódik?
A vizsgahelyzet: mitől függ a teljesítmény élesben?
A felvételi napján a vizsga sikere nagyban függ attól, hogy a diák milyen szinten „tudja” az anyagot, de még sok más tényezőtől is.
- Milyen lábbal kelt fel?
- Szorong-e a vizsga miatt, és ha igen, az rásegít a vizsgázásra vagy leblokkolja őt?
- Hogyan teljesít nyomás alatt, illetve időkorlátos helyzetben?
- Elvonja-e valami a figyelmét vagy képes a fókuszált koncentrációra hosszabb ideig is?
Kognitív értékelés és tehetséggondozás a felvételi előtt
A kognitív értékelés az agy jelenbeli és a jövőt meghatározó teljesítő képességét mutatja meg.
Ha ez még a felvételire készülés előtt történik, van lehetőség arra, hogy tudjuk, melyik kulcs terület kiváló, melyiket hogyan érdemes kihasználni és melyiket szükséges fejleszteni – és talán még a fejlesztésre is van idő.
Tehetséggondozásnak nevezik, amikor a tanulási képességet átlagosan jó szintről kiváló szintre fejlesztjük – ez is lehetséges!
Nemcsak bejutni, megmaradni is kell: a közép- és felsőoktatás kihívásai
Szokták mondani, hogy „megszerezni könnyebb, mint megtartani”…
Bármennyire furcsa, de ez így van a továbbtanulással is.
A tanulás, a gondolkodás képessége meghatározza, hogy a diák hogyan bírja majd a „kiképzést” abban az intézményben, ahova felvételt nyer:
- amikor egy-egy dolgozathoz, vizsgához sok-sok oldalt, jegyzetet, több könyvet kell elolvasni,
- amikor érteni kell az előadó tanár beszédét az adott tantárgy, tudományterület szaknyelvén,
- amikor egy szigorlaton több tantárgy anyagát kell integráltan visszaadni…
Alkalmazkodás a jövő munkaerőpiacához
A technológiai fejlődés elhozta azt a korszakot, amire tudatosan egyre többen készülnek: új és egyszerre akár több foglalkozása lesz a jelen diákjainak, a klasszikus szakmák is drasztikusan átalakulnak.
Azok lesznek a nyertesek, akiknek a tanulási, gondolkodási képessége kiváló lesz, mert ez az a képesség, amivel majd alkalmazkodni fognak, sőt, amivel proaktívan meghatározzák a további fejlődés irányát.
Virág Tibor
(A szerző humán és szervezetfejlesztési szakember, az egri KogniFitt Tanulási Központ alapítója)
[elementor-template id=”5210″]
